A tetoválás művészete világszerte egyre népszerűbb. Sok ember számára a bőrön viselt minta egy emléket, egy életszakaszt vagy az identitása kifejezésének módját jelenti.


Azonban a svédországi Lundi Egyetem kutatói által végzett tanulmány új kérdéseket vetett fel e gyakorlat lehetséges hosszú távú egészségügyi hatásaival kapcsolatban.


A május 21-én az eClinicalMedicine folyóiratban megjelent kutatás összefüggést talált a tetoválások viselése és a limfóma – a nyirokrendszert érintő daganattípus – kialakulásának magasabb relatív kockázata között.


Már az elején fontos tisztázni valamit: a tanulmány statisztikai kapcsolatot figyelt meg, de nem bizonyította, hogy a tetoválások közvetlenül rákot okoznak. Az eredményeket óvatosan kell értelmezni, és további kutatásokkal szükséges megerősíteni őket.


Hogyan végezték a tetoválásokról és limfómáról szóló vizsgálatot?


A kutatócsoport 11 905, 20 és 60 év közötti személy adataival dolgozott. Ezen a csoporton belül 2938 limfómás esetet azonosítottak, az ilyen diagnózissal nem rendelkező résztvevőket pedig összehasonlító csoportként használták.


A résztvevők részletes kérdőívet töltöttek ki a tetoválásaikról. Arra is rákérdeztek, hány tetoválásuk van, mikor készíttették az elsőt, mekkora bőrfelületet fednek, és a test mely részein helyezkednek el.


Miután más, esetlegesen befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek, a kutatók azt figyelték meg, hogy a tetovált személyeknél 21%-kal magasabb volt a limfóma relatív kockázata, mint azoknál, akiknek nem volt tetoválásuk.


Ez a százalék nem azt jelenti, hogy a tetovált emberek 21%-ánál ki fog alakulni a betegség. Egy ritka betegség relatív kockázatának növekedéséről van szó. Az egyéni kockázat továbbra is számos tényezőtől függ.


Az összefüggés erősebbnek tűnt azok körében, akik az előző két évben készíttették első tetoválásukat. Ez az adat azonban még nem teszi lehetővé közvetlen ok-okozati kapcsolat megállapítását.


Módosítja-e a kockázatot a tetoválások mérete vagy száma?


Az egyik legfigyelemreméltóbb eredmény az volt, hogy a tetovált bőrfelület kiterjedése nem tűnt úgy, hogy arányosan növelné a kockázatot.


Ez ellentmond annak az ösztönös elképzelésnek, hogy a nagyobb mennyiségű tinta szükségszerűen nagyobb veszélyt jelent. A szerzők hangsúlyozták, hogy ezt a kérdést nagyobb mintákon és hosszabb utánkövetéssel kell vizsgálni.


A megfigyelt altípusok között szerepelt a diffúz nagy B-sejtes limfóma és a follikuláris limfóma. Mindkettő a limfocitákat, vagyis a szervezet védekezésében részt vevő sejteket érinti.


Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a limfóma nem egyetlen betegség. Különböző típusai léteznek, eltérő jellemzőkkel, lefolyással és kezeléssel. Ezért nem helyénvaló általános következtetéseket levonni egyetlen kutatás alapján.


Mi történik a tintával a szervezetben?


Dr. Christel Nielsen, a tanulmány vezető szerzője elmagyarázta, hogy a szervezet a bőrbe juttatott tintát idegen anyagként ismeri fel. Ez immunrendszeri választ aktivál.


A pigmentek egy része a bőrben maradhat, míg más részük a nyirokcsomókba vándorolhat és ott felhalmozódhat. A kutatók szerint a hosszan tartó expozíció és az ezzel összefüggő gyulladás szerepet játszhat a megfigyelt folyamatban.


Egyelőre ez biológiai hipotézis, amelyet alaposabban kell vizsgálni. Nem minden tinta összetétele azonos, és az emberek sem reagálnak egyformán.


Az egészség megőrzéséhez a mindennapi szokások is hozzátartoznak. Ezzel kapcsolatban érdekes lehet számodra A napfény: szövetségesünk az egészségünkért című írás.


A tetováláskészítés más, ismert kockázatai


A tanulmány azon kutatások sorába illeszkedik, amelyek a tetoválások hosszú távú hatásait vizsgálják. A limfómával való lehetséges összefüggésen túl vannak jobban dokumentált, azonnal jelentkező szövődmények is.


A Mayo Klinika arra figyelmeztet, hogy mivel a tetoválás megszakítja a bőr védőgátját, elősegítheti a fertőzések kialakulását, ha nem tartják be a higiéniai és sterilizálási előírásokat.


Bizonyos pigmentekre allergiás reakciók is megjelenhetnek, akár jóval a tetoválás elkészítése után is. Egyes esetekben granulómák – a tintarészecskék körül kialakuló kis gyulladásos csomók – vagy keloidok, azaz kiemelkedő és túlburjánzó hegek alakulnak ki.


Egyes pigmentek MRI-vizsgálat során is okozhatnak kellemetlenséget, illetve megnehezíthetik bizonyos felvételek értelmezését. Ha van tetoválásod, célszerű ezt a vizsgálat előtt jelezni.


Hogyan csökkentheted a kockázatokat tetoválás előtt és után?


Ha tetováláson gondolkodsz, nem kell félelemből döntened. Érdemes azonban tájékozottan eljárni, és körültekintően megválasztani a helyet és a szakembert.



  • Ellenőrizd, hogy a stúdió megfelel-e a helyi egészségügyi előírásoknak.

  • Ragaszkodj az új tűkhöz, a sterilizált eszközökhöz és az egyszer használatos kesztyűhöz.

  • Kérdezz rá a festékek eredetére és összetételére.

  • A gyógyulási időszakban kövesd a tisztításra és ápolásra vonatkozó utasításokat.

  • Ne hagyd figyelmen kívül az erős bőrpírt, a fokozódó fájdalmat, a váladékozást vagy a lázat.


Ha az immunrendszeredet érintő betegséged van, immunrendszert elnyomó gyógyszert szedsz, vagy korábban jelentős allergiás reakcióid voltak, tetoválás előtt kérd ki egészségügyi szakember tanácsát.


A tetoválások népszerűsége és a további kutatások szükségessége


A tetoválások mára a mindennapi élet részévé váltak. A Pew Research Center 2023 augusztusában közzétett adatai szerint a megkérdezett felnőttek 32%-ának volt legalább egy tetoválása, míg 22%-uknak egynél több.


Népszerűségük miatt különösen fontos megismerni a pigmentek biztonságosságát, lehetséges felhalmozódó hatásaikat, valamint azt, hogyan lépnek kölcsönhatásba az immunrendszerrel.


Egyetlen vizsgálat nem elegendő az általános orvosi ajánlások megváltoztatásához, de jelzésként szolgálhat, hogy szigorúbb kutatásokat ösztönözzön. Emellett megerősíti annak szükségességét, hogy szabályozzák a festékek összetételét, és hosszú távon nyomon kövessék hatásaikat.


Mikor érdemes orvoshoz fordulni?


A limfóma viszonylag ritka betegség. Az, hogy van tetoválásod, nem jelenti azt, hogy ki fog alakulni nálad, és önmagában nem indok a tetoválás eltávolítására.


Fordulj szakemberhez, ha olyan duzzadt nyirokcsomókat észlelsz, amelyek nem múlnak el, ha tisztázatlan okból tartós lázad van, erős éjszakai izzadást, testszerte jelentkező viszketést vagy akaratlan fogyást tapasztalsz. Ezeknek a tüneteknek számos magyarázata lehet, és csak orvosi vizsgálat derítheti ki az okukat.


A svéd kutatás fontos kérdést vet fel, de még nem ad végleges választ. A legjobb hozzáállás, ha elkerülöd a riogatást, vigyázol a bőrödre, biztonságos stúdiót választasz, és figyelemmel követed az új bizonyítékokat.


Ha tovább szeretnél tájékozódni a jólléthez kapcsolódó szokásokról, elolvashatod A finom étel, amely segíthet, hogy több mint 100 évig élj című írást is.