Ez a tanulmány félmillió ember adatait elemezte, és a szocioökológiai tényezők kulcsszerepét vizsgálta olyan betegségek kialakulásában, mint a demencia és a szívbetegségek.
A tudósok mindig is tudták, hogy a környezet hatással van az egészségünkre, de ez a tanulmány világossá teszi, mint a víz. És milyen víz, szinte egy óceánnyi adat! Megállapították, hogy olyan tényezők, mint a dohányzás, a fizikai aktivitás és az életkörülmények sokkal jelentősebb hatással vannak az egészségünkre, mint maguk a gének.
Meglepetést okoz? Nekem nem annyira, figyelembe véve, hogy a genetika csak a halálozási kockázat kevesebb mint 2%-át magyarázta, míg a 17%-ot az életmódnak és más környezeti tényezőknek tulajdonították.
Cornelia van Duijn professzor, az epidemiológia szakértője kiemelte, hogy ezek a kitettségek módosíthatók, akár egyéni szinten, akár kormányzati politikák révén. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a géneinknek. Remek hír azok számára, akik úgy vélik, hogy a szokások megváltoztatása nem segít!
Az exposzóma: egy forradalmi fogalom
Itt van egy szó, amely szakértőnek fog hangzani a következő vacsorán: exposzóma. Ha még nem hallottál róla, akkor ez az összes környezeti expozícióra utal, amelynek ki voltunk téve születésünk óta.
Ez a tanulmány az exposzóma megközelítését alkalmazta annak kvantifikálására, hogy a környezet és a genetika hogyan járul hozzá az öregedéshez.
El tudnák képzelni egy órát, amely méri, milyen gyorsan öregszünk? Nos, a tudósok egy "öregedési órát" alkalmaztak, amely a vérben található fehérjék szintjén alapult.
Ez az óra lehetővé tette a környezeti expozíciók összekapcsolását a biológiai öregedéssel és a korai halálozással. Olyan, mint a tudományos-fantasztikus filmekben, de a valós életben!
Akció: a kulcs a betegségek megelőzéséhez
A Bryan Williams professzor emlékeztet minket arra, hogy a jövedelem és a környezet nem kell, hogy meghatározza, ki él tovább és jobb életet. Azonban a valóság az, hogy sokak számára ez így van.
A tanulmány megerősíti, hogy a szocioökonómiai környezetünkre és viselkedésünkre összpontosító beavatkozások megelőzhetik a korral járó számos betegséget. Ez egy arany lehetőségnek hangzik az általános egészségünk javítására, nem gondolod?
De vigyázat, ahogy Felicity Gavins professzor is jól rámutat, több kutatásra van szükségünk ahhoz, hogy megerősítsük ezeket a kapcsolatokat és hatékony politikákká alakítsuk őket. A tudomány nem áll meg, és nekünk sem szabadna.
Összefoglalva, míg egyes kockázati tényezők elkerülhetetlenek, hatalmunkban áll megváltoztatni a környezetünket és szokásainkat, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljünk. Szóval, kedves olvasó, milyen változtatásokat fontolgatsz az életedben ezeknek a megállapításoknak a fényében?