Egy olyan világban, ahol a bruttó hazai termék (GDP) gyakran a mérőszámok királya, egy globális tanulmány megkérdőjelezi ezt a numerikus monarchiát.
Mérjük, ami valóban számít? Spoiler: valószínűleg nem! A Globális Virágzás Tanulmány (GFS) arra hív minket, hogy nézzünk túl a gazdasági számadatokon, hogy megértsük, mit is jelent valójában jól élni.
Ez a hatalmas tanulmány, amelyet Tyler VanderWeele és Byron Johnson ragyogó elméi vezettek, több mint 200.000 emberre irányította a figyelmet 22 országban. Mi a célja?
Felfedezni, hogyan virágoznak az emberek különböző környezetekben. És nem, nem csak arról van szó, hogy mennyi pénzük van a bankban. Itt szerepet kap a boldogság, a kapcsolatok, az életszellem, sőt, még a spiritualitás is!
Több mint számok: az emberi kapcsolatok ereje
Meghökkenés! Nem csak a fizetés tesz boldoggá minket. A tanulmány azt mutatja, hogy a szoros kapcsolatok, a vallási közösségekben való részvétel és az életcél megtalálása kulcsszerepet játszik a jólétünkben.
Képzeld el: a házas emberek átlagos jóléti szintje 7,34 pont, míg a egyedülállók 6,92-t mutatnak. Vajon tényleg a szerelem gyógyít mindent? Nos, legalábbis úgy tűnik, hogy segít.
De nem minden rózsaszín. A magány és a cél hiánya alacsonyabb jólétérzékeléssel jár együtt. Itt van az, ahol a kormányzati politikáknak be kell lépniük, a szakértők szerint. Felejtsük el egy pillanatra a hideg számokat! Olyan politikákra van szükségünk, amelyek az emberek teljes jólétére összpontosítanak.
A virágzás átfogó megközelítése
El GFS által javasolt "virágzás" fogalma olyan, mint egy jólét saláta: mindent tartalmaz egy kicsit. A jövedelemtől kezdve a mentális egészségen át, a életérzésig és a pénzügyi biztonságig. Ez egy átfogó megközelítés, amely senkit sem hagy kívül! És mivel a kutatók szerint sosem virágzunk 100%-osan, mindig van tér a fejlődésre.
A tanulmány érdekes adatai azt mutatják, hogy az idősebb emberek hajlamosabbak nagyobb jólétről beszámolni, mint a fiatalabbak. De figyelem, ez nem univerzális szabály. Olyan országokban, mint Spanyolország, a fiatalok és az idősek érzik magukat a legteljesebbnek, míg a középkorúak identitásválságot tapasztalnak.
A közösség mint a jólét kulcsfontosságú eleme
Itt egy ízletes adat: a vallási szolgáltatásokon való részvétel átlagosan 7,67 pontra emeli a jólétet, szemben a 6,86-tal, akik nem járnak. Vajon van valami a himnuszok éneklésében, ami jobban éreztet minket? A kutatók azt javasolják, hogy ezek a közösségi terek olyan hovatartozást kínálnak, amely hozzájárul a virágzásunkhoz.
A tanulmány nemcsak arra hív minket, hogy újragondoljuk a jóléti mutatóinkat, hanem arra is, hogy felfedezzük a közösség értékét. Ez egy felhívás, hogy hagyjuk el a számok iránti megszállottságot, és összpontosítsunk arra, ami valóban számít: az emberi jólét összetettségében.
Tehát legközelebb, amikor a jólétre gondolsz, ne feledd, hogy nem minden a számokról szól; néha arra van szükségünk, hogy egy kicsit több emberi kapcsolatra vágyjunk.