Stressz: hogyan hat a testedre és elmédre, és kiváltja a magas vérnyomást és a cukorbetegséget

Sok ember szinte egész nap működés módban él, még akkor is, amikor már az ágyban fekszik. Test fekve, elme éberen. Ez az eltérés aközött, amire a testnek szüksége van, és amit az elme csinál, az egyik fő oka az álmatlanságnak és a következő napi koncentrációs nehézségeknek.

A stressz, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kapcsolata

A krónikus stressz, a magas vérnyomás és a cukorbetegség közötti összefüggést évtizedek óta vizsgálják. Amit újra és újra megfigyelnek, hogy a hosszan tartó stressz:

• Ismételten megemeli a vérnyomást, amíg a szervezet hozzászokik a magas értékhez


• Növeli a glükóztermelést és nehezíti az inzulin hatását, elősegítve az inzulinrezisztenciát


• Hozzájárul a testsúlygyarapodáshoz, különösen a has körüli zsírnövekedéshez, ami kulcsfontosságú tényező a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatában

Érdekes aspektus, hogy az agy nem tesz jó különbséget a valós veszély és a észlelt veszély között. Tehát hasonló módon reagál egy fizikai fenyegetésre és egy olyan munkahelyi e-mailre is, amely szorongást kelt. Ez a folyamatos aktiválás nap mint nap a kardiovaszkuláris rendszert és az anyagcserét terheli.

A betegek beszámolóiban, amelyeket az egészségpszichológia könyveiben gyűjtenek, gyakran ismétlődik hasonló történet: évekig „elvagyni” fejfájásokkal, rossz éjszakákkal és stresszel, majd egyszer egy rutin vizsgálat riasztó vérnyomás- vagy vércukorértékeket hoz. Ilyenkor sokan döbbennek rá, hogy ez nem volt „csak fáradtság”.

Hatékony stratégiák a stressz kezelésére és az egészség védelmére

A stressz kezelése nem azt jelenti, hogy teljesen megszabadulunk tőle, hanem azt, hogy megtanuljuk úgy kezelni, hogy ne ártsen a testünknek és az elménknek. Azok a módszerek, amelyeket leginkább javasolnak, közös jellemzője, hogy mozgásra késztetnek vagy aktívan kapcsolnak az belső tapasztalataiddal.

Néhány, tudományosan alátámasztott stratégia:

• Rendszeres testmozgás: tempós séta, tánc, úszás vagy erősítő gyakorlatok segítenek csökkenteni az izomfeszültséget, javítják az alvást és szabályozzák a vérnyomást és a vércukrot


• Légzés- és relaxációs technikák: lassú, mély légzés, progresszív izomrelaxáció vagy vezetett meditáció csökkenti az idegrendszer aktivációját


• Alvási rutinok: ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, korlátozni a képernyőhasználatot lefekvés előtt, valamint sötét és csendes környezetet teremteni segít pihentető alvást biztosítani


• Időbeosztás: nagy feladatokat kisebb lépésekre bontani, priorizálni és megtanulni nemet mondani, amikor szükséges, csökkenti a mentális túlterhelést


• Minőségi társas kapcsolatok: megbízható személyekkel folytatott beszélgetések csökkentik az elszigeteltség érzését és javítják a megküzdési képességeket

Ezzel szemben a passzív megküzdési módszerek, mint a hosszú órákon át tartó TV-nézés, a közösségi oldalak állandó ellenőrzése vagy videojátékok a „minden elfelejtésére”, rövid távú enyhülést adhatnak, de nem oldják meg a stressz okát, és hosszú távon akár fokozhatják is azt.

Egy gyakori anekdota a jóléti motivációs előadásokból: ha a közönséget megkéred, idézzenek fel egy olyan helyzetet, amikor valóban nyugodtnak és jelen lévőnek érezték magukat, a többség szabadtéri sétákat, másokkal való kapcsolatot vagy kreatív tevékenységeket említ, ritkán egy sorozat-maraton. Ez a spontán válasz jól mutatja, milyen típusú élmények táplálják igazán a belső egyensúlyt.

Mikor fordulj orvoshoz vagy keress szakmai segítséget

Ha önállóan próbáltál javítani az életmódodon, és még mindig fejfájás, álmatlanság vagy koncentrációs nehézség gyötör, fontos egészségügyi szakemberrel konzultálni. A cél:

• Más orvosi okok kizárása a tüneteid hátterében


• A vérnyomásod, vércukrod és egyéb kockázati tényezők felmérése


• Személyre szabott életmódváltási terv kidolgozása

Hasznos lehet pszichológushoz vagy terapeutához fordulni is. A terápia segít:

• Azonosítani a stressz valódi forrásait


• Új megküzdési módokat tanulni nehéz helyzetekhez


• Dolgozni azokon a hiedelmeken és szokásokon, amelyek állandó éberségben tartanak

Azonnali orvosi ellátást kérj, ha a következő tüneteket tapasztalod:

• Mellkasi fájdalom, amely az állkapocsba, a hátba, a vállakba vagy a karokba sugárzik


• Légszomj


• Erős szédülés, hideg verejtékezés vagy hányinger

Ezek a tünetek szívproblémára utalhatnak, és nem szabad automatikusan a stressz számlájára írni őket.

Végül, ha bármikor úgy érzed, hogy árthatnál magadnak vagy nincs kiút, haladéktalanul lépj kapcsolatba az országod sürgősségi szolgálatával vagy krízisvonalakkal. Segítséget kérni gondoskodás, nem gyengeség jele.

Napi apró változtatások beépítése, a test jeleire való figyelés és a támogatás keresése szükség esetén nemcsak csökkenti a fejfájást, javítja az alvást és visszaadja a mentális tisztaságot. Ugyanakkor közvetlen beruházás a jövőbeni, súlyos problémák — mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség — megelőzésébe. Hosszú távú egészséged azzal kezdődik, hogyan kezeled a mindennapjaidat ma.