- Több boldogsággal élni az életet
- A tapasztalatom, mint pszichológus
Kövess engem a Pinterest!
Azon a világon, ahol a nyüzsgés és az kötelezettségek diktálják lépteinket, az út megtalálása egy olyan élethez, amelyet igazi szabadsággal éltünk, olykor véget nem érő keresésnek tűnhet.
Azonban ennek az útnak a szívében rejlik a transzformációs lehetőség, hogy könnyedebb és vidámabb nézőpontból öleljük át minden pillanatot.
"Szabadsággal élni: az élet teljes mértékű élvezetének művészete" meghívás arra, hogy újra felfedezzük a mindennapi varázslatot, gyakorlatok és gondolatok által, amelyek vezetnek minket egy teljesebb és kielégítőbb létezés felé.
Pszichológusként sok embernek volt a privilégiumom elkísérni őket önismereti és személyes fejlődési folyamatukban.
Több boldogsággal élni az életet
"Ugrjak a mélybe, vagy élvezzek egy jó kávét?" - kérdezi Albert Camus, minden reggel mosolyt csalva az arcomra, miközben kortyolgatom a kávémat. Ez a mondat egy ironikus kacsintást vet a létezésre és annak választására, hogy milyen lelkesedéssel öleljük magunkhoz.
Elveszve a mindennapi apróságokban, néha elfelejtjük, hogy ne vegyük túl komolyan az életet. Elmerülünk a részletekben, álmodva a nagyságról és elismerésről, anélkül hogy emlékeznénk, hogy egy kozmikus játék közepén vagyunk.
Bár vannak pillanatok, amikor túlságosan komolyan veszem magam, inkább könnyed maradok.
Túlságosan komolyan venni a dolgokat valódi kínokhoz vezethet. Válságspirál indul el, amikor úgy érezzük, hogy még nem értük el életcéljainkat.
Az aktivációs rendszer (RAS) fénnyel világítja meg hibáinkat, mintha az lenne az egyetlen látható, egyedül hagyva minket a veszélyben, egyetlen menedékhely nélkül.
Az elme csapdába ejt minket, azt hihetetve, hogy sosem leszünk elégedettek. Még ideális körülmények között is úgy érezzük, mintha a világ súlya nehezedne ránk.
Ha tökéletesnek kell lenned és minden jól működik, akkor a saját elvárásaid rabjává válsz.
(Tréfát űztél magaddal!) Szükséges folyamatosan táplálni a farkaséhes egód és védeni a törékeny képét bármilyen fenyegetéssel szemben.
Mi lenne, ha mindent elengednél és rájönnél, hogy ez a pillanat az egyetlen fontos? Mi lenne, ha ez lenne a lényeg? Ekkor felfedezed az élet humorát.
Mindent könnyedebbé és szórakoztatóbbá tesz, mint a kávé habja egy véletlen találkozás közben. Az egyszerű élménytől már el kellene ámulnod és örülnöd.
Mész tovább, mert igen; ez az attitűd elűzi a félelmeidet és bizonytalanságaidat a hamis célok és üres ambíciók mellett, örökre elhallgatva a bosszantó egót.
Tudod mit? A látásmód megkönnyítése szabadságot ad ahhoz, hogy azt követhesd, amit valójában szeretnél. Mert mielőtt észrevennénk, mind elhagyjuk ezt a világot.
Akkor mi értelme annak, hogy úgy éljünk, mintha már ott lennénk? Miért elégednél meg kevesebbel, amikor teljes életet élhetsz? Lehet, hogy az egyensúly megtalálása a távoli jövőn való elmélkedés és a jelen élvezete között a kulcs ahhoz, hogy emlékeztessük magunkat az időnkénti létezésünkre ebben a kozmoszban.
A tapasztalatom, mint pszichológus
Az évek során, mint pszichológusként dolgozva, szerencsém volt olyan emberekkel találkozni, akik annyit tanítottak nekem, mint amennyit remélem, én tanítottam nekik. Egy ilyen történet, mely mély nyomot hagyott bennem, Marthaé (a név védelmében kitalált) volt, aki felfedezte az könnyedség művészetét.
Martha azzal a problémával érkezett hozzám, hogy szinte összeroppant a felelősségek súlya alatt. Az életét "kellene"-kkel terhelte: többet kellene dolgoznia, jobb anyának kellene lennie, többet kellene mozognia... A lista végtelen volt. A terápiás foglalkozásaink során Martha megtanulta megkérdőjelezni ezeket a "kellene"-ket, és átértékelni prioritásait annak fényében, ami valóban boldoggá teszi.
Egy nap megosztott velem egy pillanatot, mely megváltoztatta a nézőpontját. Amikor épp a parkban futott, hogy teljesítse a napi mozgásadagját (másik "kellene"), hirtelen megállt, amikor észrevette, ahogy a nap sugarai beszűrődnek a fák levelei között. Ebben a pillanatban úgy döntött, leül a fűre, és egyszerűen élvezi a pillanatot. Elmondta, hogy nem emlékszik, mikor engedte meg magának utoljára ilyesmit anélkül, hogy bűntudata lett volna az "idő pocsékolása" miatt.
Ez a pillanat volt Martha számára az áttörés. Kezdett kis változtatásokat bevezetni az életében: minden nap időt szánt arra, hogy valóban szeret valamit csinálni, megtanult nemet mondani anélkül, hogy rosszul érezné magát miatta, és főként helyet hagyott az ilyen spontán élvezeteknek és szépségeknek.
Martha esete által szeretném hangsúlyozni az könnyedség fontosságát. Nem szükséges cipelni az összes külső elvárást és nyomást; mi dönthetjük el, mit rakunk az érzelmi hátizsákunkba, és mit hagyunk hátra. Az könnyedség nem azt jelenti, hogy felelőtlenek vagyunk vagy hanyagok a kötelezettségeinktel; azt jelenti, hogy helyet adunk az örömnek és az egyszerű örömöknek a mindennapjainkban.
Martha átalakulása hatalmas tanúsítvány arról, hogy milyen pozitív hatással lehet az egészséges mentális állapotunkra az életünk leegyszerűsítése. Arra emlékeztet minket, hogy teljesen élvezni az életet egy művészet; egy olyan, amit mindenki megtanulhat, ha hajlandóak vagyunk megszabadulni azoktól a felesleges teherként cipelő súlyoktól, melyek gátolnak minket a repülésben.
Arra buzdítom az olvasóimat, hogy elgondolkodjanak ezen: Milyen "kellene"-k nyomják őket? Hogyan kezdhetnének el ma könnyedebben és teljesebben élni?
Ne feledjük mindig keresni ezeket az egyszerű, de mélyen jelentős pillanatokat; hiszen ők adják igazán a színét és ízét az életünknek.
Iratkozzon fel az ingyenes heti horoszkópra
Bak Bika Halak Ikrek Kos Mérleg Nyilas Oroszlán Rák Skorpió Szűz Vízöntő