Helló, a kozmosz felfedezői! Ma egy olyan témába fogunk bele, amely arra késztet minket, hogy megkérdőjelezzük helyünket a hatalmas és titokzatos univerzumban: az idegen életet.
Készen álltok a felszállásra? Kössétek be az öveiteket!
Először is, végezzünk egy képzeletbeli gyakorlatot. Tudtad, hogy a becslések szerint körülbelül egymilliárd galaxis található csupán a megfigyelhető univerzumban? Igen, jól hallottad. Egy milliárd! Mindegyik galaxis milliárdnyi csillagot rejt.
És ha minden csillagnak van legalább egy bolygója (ami elég ésszerűen hangzik), akkor csak a mi kedves Tejútrendszerünkben milliárdnyi bolygóval állunk szemben.
Ez rengeteg hely, ahol egy intergalaktikus parti elbújhat!
Richard Dawkins evolúciós biológus arra ösztönöz minket, hogy elgondolkodjunk: arrogáns lenne azt gondolni, hogy egyedül vagyunk? Kétségtelenül! De hogyan kereshetjük meg ezeket a hipotetikus kozmikus szomszédokat?
Az élet keresése
A csillagászok úgy döntöttek, hogy egyszerűsítik a keresést, és arra összpontosítanak, amit "lakható zónának" neveznek. Ez az az arany hely, ahol egy bolygó távolsága a csillagától lehetővé teszi a folyékony víz létezését.
A NASA szerint legalább 300 millió ilyen bolygó lehet alkalmas az életre. Képzeld el, mennyi bulit tarthatnánk!
De itt jön a trükk: a lakható zónában lenni nem garantálja, hogy van víz. Eddig több mint 5500 exobolygót ismerünk, de légkörük rejtély. Például, a Vénusz sűrű és mérgező légkörrel rendelkezik, míg a Mars úgy tűnik, majdnem teljesen elvesztette a légkörét. Ki akar egy ilyen helyre költözni? Senki!
Ráadásul a Naprendszer nem a leggyakoribb. A vörös törpecsillagok, amelyek sokkal kisebbek és halványabbak, mint a mi Napunk, a leggyakoribbak.
Mi van, ha az élet olyan egyszerű lenne, mint a infravörös fényt elnyelő baktériumok? Lehet, hogy kis lila lények vesznek minket körül, akiket még csak nem is ismerünk. Az igazán váratlan fordulat lenne!
Mi van, ha az életnek nincs szüksége vízre?
Beszéljünk olyan életformákról, amelyek megkérdőjelezik elvárásainkat. Lehetnek olyan lények, akiknek nincs szükségük vízre. Gondolj Titanra, a Szaturnusz egyik holdjára, amely metán tavakkal és tengerekkel rendelkezik.
!A víz alatt (nos, a metánban) lehetnek kis földönkívüliek, akik élvezik a saját életük verzióját!
Most változtassunk témát. Az élet egy dolog, de mi a helyzet az intelligenciával? Itt lép életbe a SETI program, amely évtizedek óta keres jeleket fejlett civilizációktól. De hol vannak? A híres Fermi-paradoxon arra késztet minket, hogy megkérdezzük: ha annyi bolygó létezik, miért nem kaptunk egyértelmű jeleket az életre?
El tudod képzelni, hogy alszanak? Vagy még rosszabb, hogy láttak minket és úgy döntöttek, hogy "némítják" a közvetítésünket. Micsoda durvaság!
A távolság és a technológia
Fontos emlékezni arra, hogy ha ezek a civilizációk az Androméda galaxisból figyelik a bolygónkat, akkor azt látják, ami itt 2,5 millió éve történt. Helló, pleisztocén! És ha mi jeleket érzékelünk egy távoli civilizációtól, valószínűleg azok események eónokkal ezelőtt. Olyan, mintha egy szellemmel beszélgetnénk!
És ne felejtsük el technológiai korlátainkat. A Naprendszeren belül kémiai vagy elektromos hajtással mozgunk. A Voyager 1 24 000 millió kilométerre van a Földtől, ez az ember által készített legmesszebb lévő tárgy. És mi a legközelebbi csillag? Proxima Centauri, 40 billió kilométerre. Ez olyan út, amit még a legjobb navigációs alkalmazás sem tudna kiszámolni!
Végső gondolatok
Tehát, egyedül vagyunk? Talán nem. De a keresés monumentális kihívás. Lehet, hogy csak egy felfedezésnyire vagyunk attól, hogy megváltoztassuk a világegyetemről való elképzelésünket. Tehát, miközben továbbra is az eget nézzük, tartsuk nyitva az elménket és a humorunkat! Ki tudja? Talán egy nap kapunk egy üzenetet, ami azt mondja: "Helló, Föld! Van wifi?!"
Mit gondolsz? Úgy véled, hogy van élet odakint? Írd meg a gondolataidat a hozzászólásokban!